{"id":1,"date":"2024-05-06T15:24:58","date_gmt":"2024-05-06T15:24:58","guid":{"rendered":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/?p=1"},"modified":"2024-05-27T15:54:53","modified_gmt":"2024-05-27T15:54:53","slug":"hello-world","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/?p=1","title":{"rendered":"TORMAY C\u00c9CILE \u2012 EGY N\u0150 A POLITIK\u00c1BAN \u00c9S A KULT\u00daR\u00c1BAN"},"content":{"rendered":"\n<p>Az \u0151szi r\u00f3zs\u00e1s forradalmat k\u00f6vet\u0151 z\u0171rzavaros hetekben Bethlen Istv\u00e1n \u00e9s Klebelsberg Kuno t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytatott a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti p\u00e1rtok vezet\u0151ivel azzal a c\u00e9llal, hogy az 1919 m\u00e1rcius\u00e1ra \u00edg\u00e9rt v\u00e1laszt\u00e1sokon k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9pjenek fel K\u00e1rolyival szemben. Mivel ezen a v\u00e1laszt\u00e1son m\u00e1r a n\u0151k is szavazhattak volna, ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt az asszonyok megnyer\u00e9se is Bethlen \u00e9s k\u00f6re sz\u00e1m\u00e1ra. Ebben j\u00e1tszott kulcsszerepet Tormay C\u00e9cile n\u00e9h\u00e1ny t\u00e1rs\u00e1val, akik l\u00e9trehozt\u00e1k 1919 janu\u00e1rj\u00e1ban a <em>Magyar Asszonyok Nemzeti Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t<\/em>, melynek eln\u00f6ke Tormay C\u00e9cile lett.<\/p>\n\n\n\n<p>Tormay ekkor m\u00e9g nem sejtette, hogy sz\u00e9pen indul\u00f3 irodalmi karrierje \u00e1ldozatul fog esni a politik\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Tormay C\u00e9cile sikeres p\u00e1lyakezd\u00e9se<\/h2>\n\n\n\n<p>Tormay C\u00e9cile h\u00e1rom novell\u00e1sk\u00f6tettel \u00e9s k\u00e9t reg\u00e9nnyel a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt<\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>Apr\u00f3d szerelem (1900)<\/li>\n\n\n\n<li>Apr\u00f3 b\u0171n\u00f6k (1905)<\/li>\n\n\n\n<li>Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt (1911)<\/li>\n\n\n\n<li>A r\u00e9gi h\u00e1z (1914)<\/li>\n\n\n\n<li>Viaszfigur\u00e1k (1918)] <\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>1918-ra m\u00e1r ismert n\u00e9vnek sz\u00e1m\u00edtott az irodalmi \u00e9letben, s\u0151t nemzetk\u00f6zi karrierje is megindult n\u00e9met \u00e9s francia nyelvter\u00fcleten.<\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>A <em>Revue Illustr\u00e9e<\/em>,1912. janu\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban a <em>Boldogasszony \u00c1rk\u00e1di\u00e1<\/em>ban c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte ( Revue Illustr\u00e9e, 1912. 01.10.&nbsp; 403-407.)<\/li>\n\n\n\n<li><em>Az emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt<\/em>b\u0151l a <em>Revue de Paris<\/em> hozott le r\u00e9szleteket,<\/li>\n\n\n\n<li>a <em>Le Figaro<\/em> pedig mint \u201eegy k\u00fclf\u00f6ldi nagy tehets\u00e9g\u0171 \u00edr\u00f3n\u0151 megind\u00edt\u00f3 \u00e9s vad\u201d reg\u00e9nyek\u00e9nt rekl\u00e1mozta (Le Figaro, 1914. febru\u00e1r 9. 2.)<\/li>\n\n\n\n<li>1914-ben a Calmann L\u00e9vy Kiad\u00f3n\u00e1l kij\u00f6tt a reg\u00e9ny k\u00f6nyv alakban is, n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt h\u00e1rom kiad\u00e1st \u00e9rt el.<\/li>\n\n\n\n<li>N\u00e9met nyelvter\u00fcleten a Berliner Tageblatt k\u00f6z\u00f6lte folytat\u00e1sokban<\/li>\n\n\n\n<li>a Fischer Kiad\u00f3n\u00e1l pedig megjelent k\u00f6nyv alakban is, amir\u0151l a Budapesti H\u00edrlap is h\u00edrt adott.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>A<em>u pays des pierres. A magyar sz\u00e9pirodalmat nem csek\u00e9ly tisztess\u00e9g \u00e9rte: Marcelle Tinayre, a legfinomabb \u00e9s legnemesebb francia \u00edr\u00f3n\u0151ik egyike leford\u00edtotta \u00e9s Calmann-L\u00e9vy, a vil\u00e1gszerte is ismert p\u00e1risi c\u00e9g kiadta Tommy C\u00e9cile Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt cim\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t. A Budapesti H\u00edrlap annak idej\u00e9n meleg m\u00e9lt\u00e1nyl\u00e1ssal \u00edrt a kit\u0171n\u0151 reg\u00e9nyr\u0151l, mely gazdag sz\u00ednez\u00e9ssel, er\u0151s jellemz\u0151 er\u0151vel, b\u00e1mulatos mesesz\u00f6v\u0151 k\u00e9szs\u00e9ggel rajzolja a Karszt f\u00e9lbarb\u00e1r lak\u00f3inak \u00e9rz\u00e9svil\u00e1g\u00e1t, szerelmi trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t, nagy lelki \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9seit. A reg\u00e9ny az\u00f3ta megjelent n\u00e9met\u00fcl a berlini S. Fischernel, \u00e9s most a francia reg\u00e9nyek kedves s\u00e1rga fed\u0151lapj\u00e1val, hagyom\u00e1nyos negyedf\u00e9l frank \u00e1r\u00e1val bevonult a franci\u00e1ul olvas\u00f3 milli\u00f3k k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ba is. R\u00f6vid n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt h\u00e1rom kiad\u00e1s k\u00e9sz\u00fclt bel\u0151le. \u00c9s a ford\u00edt\u00f3 el\u0151szava, a mely sok szeretettel analiz\u00e1lja a k\u00f6nyvet \u00e9s aj\u00e1nlja szerz\u0151j\u00e9t, egy\u00fattal megh\u00f3dol annak a nemzetnek is. a melynek kult\u00far\u00e1ja k\u00f6r\u00e9b\u0151l Tormay C\u00e9cile elindult h\u00f3dit\u00f3 \u00fatj\u00e1ra. Elolvastuk ezt a francia verzi\u00f3t \u00e9s eml\u00e9kezet\u00fcnkben meg\u00fajultak az eredeti rohamosan v\u00e1ltakoz\u00f3 k\u00e9pei, s\u0171r\u0171 v\u00e9r\u0171 alakjait \u00fajra l\u00e1tj\u00e1k harcban \u00e9let\u00fck legf\u0151bb tartalm\u00e1\u00e9rt, a szerelem\u00e9rt, a szeret\u0151\u00e9rt. De a francia sz\u00f6veg \u00faj b\u00e1jakat is revel\u00e1lt: e csod\u00e1latos nyelv t\u00f6k\u00e9letes zen\u00e9j\u00e9t, p\u00e1ratlan pr\u00f3z\u00e1j\u00e1t, zeng\u0151 ritmus\u00e1t. \u00c9s ez Marcelle Tinayre-nek, a ford\u00edt\u00f3nak \u00e9rdeme. Szerencs\u00e9s \u00edr\u00f3n\u0151 ez a Tormay C\u00e9cile. hogy mesteri m\u0171v\u00e9hez ily mesteri tolm\u00e1csa akadt. <\/em>(Budapesti H\u00edrlap, 1914. m\u00e1rc. 15. 37.)<\/p>\n\n\n\n<p>1918-ban \u00fajabb m\u00e9ltat\u00e1st jelent meg az \u00edr\u00f3n\u0151r\u0151l a Berliner Tageblatt c\u00edm\u0171 lapban:<\/p>\n\n\n\n<p><em>A Berliner Tageblatt m\u00falt cs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki sz\u00e1m\u00e1nak t\u00e1rcacikke behat\u00f3 m\u00e9ltat\u00e1st ad a kiv\u00e1l\u00f3 magyar reg\u00e9nyir\u00f3n\u0151r\u0151l, az Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s A regi h\u00e1z szerz\u0151j\u00e9r\u0151l. Az \u00edr\u00f3 kiemeli Tormay C\u00e9cile er\u0151s magyars\u00e1g\u00e1t: m\u0171v\u00e9szete a magyar talajb\u00f3l emelkedik a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rt\u00e9k\u0171 m\u0171v\u00e9szet magaslat\u00e1ra; megmagyar\u00e1zta, miben van f\u0151 ereje: finom l\u00e9lektani elemz\u00e9s\u00e9ben, intenz\u00edv egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s\u00e9ben h\u0151seivel, ragyog\u00f3, sz\u00ednes le\u00edr\u00e1saiban. Voltak\u00e9ppeni ter\u00fclete a nagyst\u00edl\u0171 t\u00e1rsadalmi reg\u00e9ny. A nemek harc\u00e1nak rajz\u00e1ban t\u00f6k\u00e9letes. A cikk \u00edr\u00f3ja \u00edgy fejezi be m\u00e9ltat\u00f3 sorait: \u201eHa ennek a k\u00f6lt\u0151nek nem lesz n\u00e1lunk menn\u00e9l nagyobb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, akkor N\u00e9metorsz\u00e1gnak nincs t\u00f6bb\u00e9 \u00e9rz\u00e9ke a k\u00f6lt\u0151i m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt.\u201d A berlini lap \u00edt\u00e9let\u00e9t arra a k\u00e9t reg\u00e9nyre alap\u00edtja, amelyek n\u00e9met nyelven is megjelentek. Mi, akik ismerj\u00fck Tormay C\u00e9cile eg\u00e9sz f\u00e9nyes p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t szer\u00e9ny kezdet\u00e9t\u0151l, \u00f6r\u00f6mmel fogadjuk a n\u00e9met koll\u00e9ga elismer\u0151 kritik\u00e1j\u00e1t. <\/em>(Budapesti H\u00edrlap, 1918. janu\u00e1r 6. 11.)<\/p>\n\n\n\n<p>1922-ben a sv\u00e1jci sz\u00fclet\u00e9s\u0171 kritikus, Maurice Muret hathas\u00e1bos \u00edr\u00e1s\u00e1t hozta le a francia <em>Journal des D\u00e9bats<\/em>.<\/p>\n\n\n\n<p><em>P \u00e1 r i s , augusztus 9. Maurice Muret, a kit\u0171n\u0151 nev\u0171 sv\u00e1jci kritikus, aki tavaly r\u00e9sztvett a sv\u00e1jci h\u00edrlap\u00edr\u00f3k magyarorsz\u00e1gi kir\u00e1ndul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s e tanulm\u00e1ny\u00fatja sor\u00e1n megismerkedett Tormay Cecillel, most a Journal des D\u00e9batsbaa hat has\u00e1bos t\u00e1rc\u00e1t szentelt az \u00edr\u00f3n\u0151 m\u0171veinek. Bevezet\u0151\u00fcl besz\u00e1mol arr\u00f3l a besz\u00e9lget\u00e9sr\u0151l, amelyet Tormay Cecillel folytatott. Ez a besz\u00e9lget\u00e9s &#8211; \u00edrja &#8211; rendk\u00edv\u00fcl tanuls\u00e1gos volt. Az \u00edr\u00f3n\u0151 elpanaszolta haz\u00e1j\u00e1nak s\u00falyos helyzet\u00e9t. Olyan m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal, olyan megindult \u00e9s megsebzett b\u00fcszkes\u00e9ggel besz\u00e9lt a legy\u0151z\u00f6tt \u00e9s megcsonk\u00edtott Magyarorsz\u00e1g szenved\u00e9seir\u0151l, hogy val\u00f3ban lehetetlen volt \u00e9rz\u00e9ketlen\u00fcl fogadni ennek az \u0151szinte \u00e9s nemes f\u00e1jdalomnak elragad\u00f3 \u00e9kes sz\u00f3l\u00e1s\u00e1t. A megsebzett Magyarorsz\u00e1gnak e tragikus m\u00fazs\u00e1j\u00e1t hallgatva, most el\u0151sz\u00f6r \u00e9reztem 1914 \u00f3ta valami sajn\u00e1lkoz\u00e1st a a magyarok sorsa ir\u00e1nt. Muret ezut\u00e1n r\u00e1t\u00e9r Tormay Cecil irodalmi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1ra. Megeml\u00e9kezik Az emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt cim\u0171 reg\u00e9ny\u00e9r\u0151l, majd behat\u00f3an ismerteti A r\u00e9gi h\u00e1z c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t. Az \u0151 k\u00f6nyveiben &#8211; \u00edrja &#8211; semmi sem eml\u00e9keztet a mesterember verejt\u00e9kes munk\u00e1j\u00e1ra. Nincs benn\u00fck semmi \u201eirodalom\u201d, az igazi k\u00f6lt\u00e9szet benyom\u00e1s\u00e1t teszik. Ez a benyom\u00e1s olyan m\u00e9ly, mint senki m\u00e1sn\u00e1l. T\u00f6rt\u00e9netei ink\u00e1bb k\u00f6ltem\u00e9nyek, mint elbesz\u00e9l\u00e9sek. Reg\u00e9nyeiben valami helyhez k\u00f6t\u00f6tt, hazafias hang vonul v\u00e9gig, amely k\u00f6nyveit a modern Magyarorsz\u00e1g eposzaiv\u00e1 teszi. Az orsz\u00e1g hagyom\u00e1nyos g\u00e9niusza \u00e9s az emberek \u00f6r\u00f6k lelk\u00fclete t\u00fckr\u00f6z\u0151dik vissza \u00edr\u00e1saiban. Remekm\u0171vek ezek a reg\u00e9nyek; nem a t\u00e1rgyuk teszi azz\u00e1, amely el\u00e9gg\u00e9 k\u00f6znapi, hanem az a hatalmas eredetis\u00e9g, amellyel a szerz\u0151 megsz\u00e9p\u00edti t\u00e9m\u00e1it. Tormay Cecilnek megvan az a csod\u00e1latos adom\u00e1nya, amely csak olyan nagy reg\u00e9ny\u00edr\u00f3kban van meg, akik egy\u00fattal k\u00f6lt\u0151k is, hogy ki tudja fejezni a dolgok m\u00e9ly\u00e9n rejl\u0151 po\u00e9zist.A r\u00e9gi h\u00e1z a megindults\u00e1g, gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9g \u00e9s a sz\u00e1nalom kincseit foglalja mag\u00e1ban. Muret a tanulm\u00e1nyt e szavakkal fejezi be: Valamennyi emberi l\u00e9ny k\u00f6z\u00fcl a k\u00f6lt\u0151 az, aki a leg\u00e9l\u00e9nkebben \u00e1t\u00e9rzi a sors kegyetlens\u00e9geit. Tormay Cecil k\u00f6lt\u0151, mert teljesen \u00e1t\u00e9rezte \u00e9s hatalmasan \u00e1br\u00e1zolja ezeket. <\/em>(MTI Napi H\u00edrek, 1922. augusztus 9.)<\/p>\n\n\n\n<p>1917-ben megjelent <em>A r\u00e9gi h\u00e1z<\/em> is n\u00e9met\u00fcl, amelyet a <em>Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia<\/em> a legjobb t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nynek j\u00e1r\u00f3 P\u00e9czely-d\u00edjjal jutalmazott 1916-ban. <em>Az emberek a k\u00f6vek<\/em> k\u00f6z\u00f6tt 1918-ban harmadik kiad\u00e1s\u00e1n\u00e1l, A r\u00e9gi h\u00e1z 1917-ben az 5. kiad\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9s 19.000 eladott p\u00e9ld\u00e1nyn\u00e1l tartott. (Corvina, 1917. janu\u00e1r 30.; Corvina, 1918. janu\u00e1r 10.)<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Irodalom vagy politika?<\/h2>\n\n\n\n<p>A korabeli napilapok h\u00edrad\u00e1sai alapj\u00e1n m\u00e1r a K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny idej\u00e9n ott tal\u00e1ljuk Tormayt a Bethlen Istv\u00e1n vezette minden fontosabb politikai \u00f6sszej\u00f6vetelen, s amikor 1919 febr. 20-\u00e1n megalakul a <em>KNEP<\/em>, a szervez\u0151 bizotts\u00e1gba k\u00e9t m\u00e1sik asszony (Dessewffy Emma \u00e9s Rito\u00f3k Emma) mellett Tormay is beker\u00fcl. (Budapesti H\u00edrlap, 1919. febr. 20. 4-5.)<\/p>\n\n\n\n<p>A tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g buk\u00e1sa ut\u00e1n Tormay azonnal \u00fajj\u00e1szervezi a <em>MANSZ<\/em>-ot, \u00e9s a november 16-\u00e1n Budapestre bevonul\u00f3 Horthyt \u00e9s a nemzeti hadsereget az asszonyok nev\u00e9ben Tormay C\u00e9cile \u00fcdv\u00f6zli. <\/p>\n\n\n\n<p>Ha az 1919-1923 k\u00f6z\u00f6tt kiadott napilapok h\u00edreit olvasgatjuk, felt\u0171nik, hogy a Horthy-korszak els\u0151 \u00e9veiben szinte nincs olyan komolyabb politikai-t\u00e1rsadalmi megmozdul\u00e1s a nemzeti oldalon, amelyben Tormay C\u00e9cile nev\u00e9vel ne tal\u00e1kozn\u00e1nk: a <em>V\u00f6r\u00f6skereszt Egyes\u00fclet <\/em>vagy a <em>Hadifogoly Ruhakioszt\u00f3 Bizotts\u00e1g vezet\u0151i k\u00f6z\u00f6tt <\/em>csak\u00fagy megtal\u00e1ljuk, ahogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nagygy\u0171l\u00e9sek sz\u00f3nokai k\u00f6z\u00f6tt is: legyen sz\u00f3 a \u201edestrukt\u00edv sajt\u00f3\u201d elleni gy\u0171l\u00e9sr\u0151l, az <em>Egyes\u00fclt Kereszt\u00e9ny Nemzeti Liga<\/em> k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9r\u0151l vagy a <em>Kereszt\u00e9ny Egys\u00e9g P\u00e1rtj\u00e1<\/em>nak z\u00e1szl\u00f3bont\u00f3 nagygy\u0171l\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u00c9s akkor m\u00e9g nem besz\u00e9lt\u00fcnk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 <em>MANSZ <\/em>alkalmakr\u00f3l. 1919 \u0151sz\u00e9t\u0151l sorra j\u00f6nnek l\u00e9tre a vid\u00e9ki <em>MANSZ<\/em> fi\u00f3kok, amelyekt Tormay f\u00e1radhatatlanul v\u00e9gigl\u00e1togat.<\/p>\n\n\n\n<p>Monogr\u00e1fusa, Hankiss J\u00e1nos egy Tormay-lev\u00e9lb\u0151l vett id\u00e9zettel \u00e9rz\u00e9keltette a <em>MANSZ <\/em>eln\u00f6ki munk\u00e1j\u00e1nak intenz\u00edt\u00e1s\u00e1t:\u201e\u00c9n holt f\u00e1radt vagyok. Szombaton \u00e9rkeztem, d. u. gy\u0171l\u00e9s. Vas\u00e1rnap reggel utaztam Kiskunhalasra. D\u00e9lut\u00e1n \u00e9rtem oda. 6 \u00f3rakor a sz\u00ednh\u00e1zban \u00fcnnep. Besz\u00e9det mondtam. Este t\u00e1rsasvacsora \u2013 besz\u00e9det mondtam ott is. H\u00e9tf\u0151n d. e. 12 l\u00e1togat\u00e1st tettem, d\u00e9lben utaztam; 5 \u00f3rakor Baj\u00e1ra \u00e9rtem; r\u00f6gt\u00f6n a gy\u0171l\u00e9sterembe hurcoltak \u00e9s sokak szerint \u00e9letem egyik legszebb besz\u00e9d\u00e9t mondtam el. \u2013 Kedden megnyitottam a MANSZ-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, este 7-kor \u00e9rtem Pestre\u2026 M\u00e9cs L\u00e1szl\u00f3 tr\u00e9f\u00e1san szokta mondogatni: Mi n\u00e9gyen utazunk a legt\u00f6bbet Eur\u00f3p\u00e1ban: Bethlen, Benes, Tormay \u00e9s M\u00e9cs.(Hankiss J\u00e1nos: Tormay C\u00e9cile, Singer \u00e9s Wolfner Kiad\u00f3, Bp.) 1931-ig Tormay mintegy 3.000 besz\u00e9det mondott a <em>Magyar Asszonyok Lexikona<\/em> szerint.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv<\/h2>\n\n\n\n<p>A <em>Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv<\/em> meg\u00edr\u00e1sa Tormay C\u00e9cile r\u00e9sz\u00e9r\u0151l szint\u00e9n politikai tett volt, \u00e9s v\u00e9gk\u00e9pp lehetetlenn\u00e9 tette irodalmi \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett vizsg\u00e1lat\u00e1t. 1920 kar\u00e1csony\u00e1n jelent meg <em>Bujdos\u00f3 k\u00f6nyve<\/em> els\u0151 k\u00f6tete, amely a K\u00e1rolyi-korszakr\u00f3l sz\u00f3lt, majd egy \u00e9v m\u00falva a m\u00e1sodik k\u00f6tet: <em>A prolet\u00e1rdiktat\u00fara<\/em>.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a k\u00f6nyv Szekf\u0171 Gyula <em>H\u00e1rom nemzed\u00e9ke<\/em> mellett assmanni \u00e9rtelemben a Horthy-korszak megalapoz\u00f3 m\u00edtosz\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, vagyis olyan \u00edr\u00e1ss\u00e1, amely egy\u00e9rtelm\u0171en a rendszer legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szolg\u00e1lta. A jobboldali lapok fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, m\u00edg baloldalr\u00f3l t\u00e1madt\u00e1k. Heged\u0171s Istv\u00e1nnak a <em>Budapesti H\u00edrlap<\/em>ban megjelent recenzi\u00f3ja szerint \u201eez a k\u00f6nyv az ut\u00e1nunk j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9kek el\u0151tt, akik majd olvass\u00e1k, \u00f6r\u00f6k \u00edt\u00e9let \u00e9s igazs\u00e1goszt\u00e1s lesz az orsz\u00e1g lerombol\u00e1s\u00e1ban b\u0171n\u00f6s\u00f6k \u00e9s \u00e1rtatlanok f\u00f6l\u00f6tt.\u201d Domanovszky S\u00e1ndor t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a <em>Sz\u00e1zadok<\/em>ban megjelent kritik\u00e1j\u00e1ban a <em>Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv<\/em>r\u0151l mint a j\u00f6v\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei sz\u00e1m\u00e1ra kit\u0171n\u0151 forr\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lt, a baloldali F\u00e1bry Zolt\u00e1n szerint viszont \u201eA tur\u00e1ni lovast t\u00f6mj\u00e9nez\u0151 ill\u00fazi\u00f3magyars\u00e1g egyszer\u0171en k\u00e9ptelen meg\u00e9rteni a n\u00e9pmagyars\u00e1got, a h\u00e1bor\u00faval s\u00falyosb\u00edtott nyomorval\u00f3s\u00e1got.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>A <em>Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv<\/em> ir\u00e1nti nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatja, hogy megjelen\u00e9se ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal m\u00e1r elfogyott, a <em>Corvina<\/em> 1921. j\u00fanius 17.-i sz\u00e1m\u00e1ban m\u00e1r a 2. kiad\u00e1st hirdeti, s a <em>Magyar Asszonyok Lexikona <\/em>szerint az 1928-ban, az <strong>5. <\/strong>kiad\u00e1skor m\u00e1r a 20.000 p\u00e9ld\u00e1nyn\u00e1l j\u00e1rt.<\/p>\n\n\n\n<p>S komoly hat\u00e1sa volt a k\u00fclf\u00f6ldi olvas\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben is: 1923-ban jelent meg angolul, 1924-ben franci\u00e1ul.<\/p>\n\n\n\n<p>A <em>Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv<\/em> angliai hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l Linder B\u00e9la ezt \u00edrta J\u00e1szi Oszk\u00e1rnak: \u201eTeleki [P\u00e1l] el\u0151ad\u00e1st akart tartani Londonban, de S. W. [Seaton Watson] meghi\u00fas\u00edtotta, s \u00edgy nagyon sajn\u00e1lja, hogy most T\u00e9ged sem h\u00edvhat meg, amint tervezte (az egyetemen) el\u0151ad\u00e1s tart\u00e1s\u00e1ra, de ezt a dilemm\u00e1t \u00fagy szeretn\u00e9 megoldani, hogy a Labour Party rendez\u00e9s\u00e9vel h\u00edvjanak meg j\u00f6v\u0151 \u0151szre a magyar helyzetet is ismertetni \u2013 esetleg amerikai utad ut\u00e1n. Roppant \u00e1rtott Tormay C\u00e9cile k\u00f6nyve, melynek els\u0151 k\u00f6tete most jelent meg angolra ford\u00edt\u00e1sban Duke of Northumberland el\u0151szav\u00e1val. Undok f\u00e9rcm\u0171, m\u00e9g komiszabb, mint a Tharaud k\u00f6nyv. Ismered? Ha igen, nagyon sz\u00fcks\u00e9ges volna, ha egy megfelel\u0151 kritik\u00e1t \u00edrn\u00e1l r\u00f3la, s ezt S. W.-nak elk\u00fclden\u00e9d, \u0151k is hozz\u00e1sz\u00f3ln\u00e1nak, s legal\u00e1bb r\u00e9szben egyens\u00falyozva volna ez az al\u00e1val\u00f3 propaganda.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>1923 \u0151sz\u00e9n a francia <em>La Revue Universelle<\/em>, majd 1924 szeptember\u00e9ben a nagy tekint\u00e9ly\u0171 <em>Revue de Paris <\/em>is k\u00f6z\u00f6lt r\u00e9szleteket a<em> Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv<\/em>b\u0151l, ez ut\u00f3bbi a ford\u00edt\u00f3, Marcelle Tinayre l\u00edrai el\u0151szav\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n<p>Sok ellens\u00e9get szerzett mag\u00e1nak Tormay a <em>Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9<\/em>vel, ugyanakkor fel is keltette olyanok figyelm\u00e9t is \u00edr\u00e1sai ir\u00e1nt, akik kor\u00e1bban nem \u00e9rdekl\u0151dtek m\u0171vei ir\u00e1nt. Az 1920-as \u00e9vekben a legn\u00e9pszer\u0171bb szerz\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk a nemzeti oldalon, 1921 november\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul a <em>Nemzeti \u00dajs\u00e1g<\/em> szerint G\u00e1rdonyi G\u00e9za, Herczeg Ferenc, Szab\u00f3 Dezs\u0151, M\u00f3ricz Zsigmond \u00e9s Tormay C\u00e9cile m\u0171veit kerest\u00e9k legink\u00e1bb az olvas\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa \u00edr\u00e1sban pedig arr\u00f3l \u00edr a szerz\u0151, hogy igaz\u00e1n szenz\u00e1ci\u00f3s sikerrel csak Szab\u00f3 Dezs\u0151 b\u00fcszk\u00e9lkedhet a f\u00e9rfi \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00fcl, ellenben a n\u0151i \u00edr\u00f3k ir\u00e1nt fel\u00e9l\u00e9nk\u00fclt az olvas\u00f3k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se: \u201eTormay C\u00e9cile-nek nagy \u00e9s lelkes olvas\u00f3t\u00e1bora van. Sokan olvass\u00e1k Erd\u0151s Ren\u00e9t. Legut\u00f3bb Kos\u00e1ryn\u00e9-R\u00e9z Lol\u00e1nak \u00e9s Becz\u00e1ssy Juditnak voltak sikerei.<\/p>\n\n\n\n<p>A 8 \u00d3rai \u00dajs\u00e1g 1924-ben szinte ugyanezeket a neveket eml\u00edti a Nincs konjunkt\u00far\u00e1ja a k\u00f6nyveknek c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben: \u201eVannak eredeti magyar k\u00f6nyvek, hogyne voln\u00e1nak,, a legnagyobb olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge k\u00e9t \u00edr\u00f3n\u0151nek, Tormay C\u00e9cile-nek \u00e9s Erd\u0151s Ren\u00e9e-nek van, akik megel\u0151zik a legn\u00e9pszer\u0171bb \u00edr\u00f3kat is, Sur\u00e1nyit, Herczeget, Csath\u00f3t, Karinthyt, M\u00f3ricz Zsigmondot is, akiknek k\u00f6nyveit \u00e1lland\u00f3an keresik, veszik. A vers azonban meghalt ebben a pr\u00f3zai vil\u00e1gban, Adyt kiv\u00e9ve, akinek k\u00f6tetei n\u00f6veked\u0151 p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mbon fogynak.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp;Ezeknek a cikkeknek az igazs\u00e1g\u00e1t az eladott p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mok is igazolj\u00e1k: 1923-ban jelent meg A r\u00e9gi h\u00e1z 10. kiad\u00e1sa (s ezzel el\u00e9rte a 31.000 p\u00e9ld\u00e1nyt), de <em>Az emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt<\/em> 6. kiad\u00e1sa (1921) is \u00f6sszesen 9.000 p\u00e9ld\u00e1nyt jelentett, ahogy a <em>Viaszfigur\u00e1k<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1sk\u00f6tetb\u0151l is ugyanennyi fogyott.<\/p>\n\n\n\n<p>Azonban Tormay C\u00e9cile-t a k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u00e9s \u00e9s a <em>Napkelet <\/em>foly\u00f3irat f\u0151szerkeszt\u0151i posztja, amelyet 1923-1937-ig t\u00f6lt\u00f6tt be, elvonta az \u00edr\u00e1st\u00f3l, viszonylag ritk\u00e1n jelentkezett \u00faj k\u00f6tettel: <\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>1923-ban jelent meg a <em>Meg\u00e1llt az \u00f3ra<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1sk\u00f6tete,<\/li>\n\n\n\n<li>1926-ban Szent Ferenc <em>Fioretti<\/em>-j\u00e9nek ford\u00edt\u00e1sa,<\/li>\n\n\n\n<li>1931-ben a <em>Magyar legend\u00e1rium<\/em> (szint\u00e9n ford\u00edt\u00e1s).<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p>Csak \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veiben fordult ism\u00e9t intenz\u00edven a reg\u00e9ny\u00edr\u00e1s fel\u00e9: <em>Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nytril\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tete, <em>A csall\u00f3k\u00f6zi hatty\u00fa <\/em>\u00e9s <em>A t\u00fals\u00f3 parton <\/em>1934 tavasz\u00e1n, illetve \u0151sz\u00e9n ker\u00fclt a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. A harmadik r\u00e9szt (<em>A feh\u00e9r bar\u00e1t<\/em>) m\u00e1r nem siker\u00fclt befejeznie, hal\u00e1la ut\u00e1n munkat\u00e1rsa, K\u00e1llay Mikl\u00f3s eg\u00e9sz\u00edtette ki a t\u00f6red\u00e9kben maradt m\u0171vet. <em>Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt<\/em> els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9\u00e9rt Tormay megkapta a <em>P\u00e1tria Magyar \u00cdr\u00f3k, H\u00edrlap\u00edr\u00f3k \u00e9s M\u0171v\u00e9szek Clubja <\/em>nagyd\u00edj\u00e1t, \u00e9s az olvas\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben is nagy sikert aratott. <em>A csall\u00f3k\u00f6zi hatty\u00fa <\/em>els\u0151 kiad\u00e1sa 4.000 p\u00e9ld\u00e1nyban jelent meg, szeptemberre m\u00e1r a 3. kiad\u00e1sn\u00e1l tartott. a Budapesti H\u00edrlap szerint \u201eA tavaszi k\u00f6nyvpiac legnagyobb siker\u0171 reg\u00e9nye\u201d volt.<\/p>\n\n\n\n<p>A harmadik k\u00f6tetet m\u00e1r nem tudta befejezni Tormay C\u00e9cile. 1937. \u00e1prilis 2-\u00e1n meghalt. A k\u00f6nyvet munkat\u00e1rsa, a Napkelet szerkeszt\u0151je, K\u00e1llay Mikl\u00f3s fejezte be.<\/p>\n\n\n\n<p>(Kollarits Krisztina)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az \u0151szi r\u00f3zs\u00e1s forradalmat k\u00f6vet\u0151 z\u0171rzavaros hetekben Bethlen Istv\u00e1n \u00e9s Klebelsberg Kuno t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytatott a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti p\u00e1rtok vezet\u0151ivel azzal a c\u00e9llal, hogy az 1919 m\u00e1rcius\u00e1ra \u00edg\u00e9rt v\u00e1laszt\u00e1sokon k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9pjenek fel K\u00e1rolyival szemben. Mivel ezen a v\u00e1laszt\u00e1son m\u00e1r a n\u0151k is szavazhattak volna, ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt az asszonyok megnyer\u00e9se is Bethlen \u00e9s k\u00f6re sz\u00e1m\u00e1ra. Ebben [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":80,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1"}],"collection":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":82,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1\/revisions\/82"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/80"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}