{"id":7,"date":"2024-05-10T08:47:52","date_gmt":"2024-05-10T08:47:52","guid":{"rendered":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/?page_id=7"},"modified":"2024-05-27T14:04:52","modified_gmt":"2024-05-27T14:04:52","slug":"rolunk","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/","title":{"rendered":"Tormay C\u00e9cile \u00e9lete"},"content":{"rendered":"\n

Az 1945 ut\u00e1ni kult\u00farpolitika a Horthy-korszak szinte minden n\u00e9pszer\u0171 polg\u00e1ri \u00edr\u00f3j\u00e1t betiltotta vagy f\u00e9lre\u00e1ll\u00edtotta. Ez lett a sorsa t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Herczeg Ferencnek, Kos\u00e1ryn\u00e9 R\u00e9z Lol\u00e1nak, Zilahy Lajosnak \u00e9s Tormay C\u00e9cile-nek is. Igazi \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00fck csak a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n indulhatott meg. Az eml\u00edtett szerz\u0151k k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a legink\u00e1bb Tormay C\u00e9cile (1875-1937) ker\u00fclt ki az irodalmi k\u00f6ztudatb\u00f3l, ami az\u00e9rt is \u00e9rdekes, mert saj\u00e1t kor\u00e1ban nemcsak idehaza, hanem k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is komoly sikereket \u00e9rt el: egyes m\u0171vei nemcsak angol, francia, n\u00e9met \u00e9s olasz nyelven olvashat\u00f3ak, hanem d\u00e1nul, finn\u00fcl, hollandul, spanyolul, sv\u00e9d\u00fcl, bolg\u00e1rul, lengyel\u00fcl is. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nemzetk\u00f6zi ismerts\u00e9ge nagyban hozz\u00e1j\u00e1rulhatott ahhoz, hogy 1936-ban \u00e9s 1937-ben Nobel-d\u00edjra<\/strong> terjessz\u00e9k fel.<\/p>\n\n\n\n

Err\u0151l r\u00e9szletesebben: Kollarits Krisztina A Nobel-d\u00edj \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban<\/strong> (Magyar Napl\u00f3, 2011. 12. sz. 35-42.)<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile 1875-ben Pesten sz\u00fcletett, j\u00f3m\u00f3d\u00fa \u00e9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1dban. Apja Tormay B\u00e9la \u00e1llatorvos, mez\u0151gazdas\u00e1gi szak\u00edr\u00f3, a mai \u00c1llatorvosi Egyetem el\u0151dj\u00e9nek megalap\u00edt\u00f3ja \u00e9s igazgat\u00f3ja. Anyja Barkassy Hermina a h\u00edres pesti \u00e9p\u00edt\u0151mesternek, Spiegel (T\u00fck\u00f6ry) J\u00f3zsefnek az unok\u00e1ja. (Spiegel J\u00f3zsef a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben Pest egyik legjelent\u0151sebb \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3ja volt: Pollack Mih\u00e1ly \u00e9s Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n munkat\u00e1rsa. Eml\u00e9k\u00e9t az V. ker\u00fcleti T\u00fck\u00f6ry utca \u0151rzi). A csal\u00e1d rokons\u00e1gban \u00e1llt a Pet\u0151fi \u00e9s J\u00f3kai k\u00f6nyveit kiad\u00f3 Emich Guszt\u00e1vval, az MTI \u00e9s a Magyar R\u00e1di\u00f3 megalap\u00edt\u00f3j\u00e1val \u00e9s els\u0151 igazgat\u00f3j\u00e1val, Kozma Mikl\u00f3ssal, illetve a Vas\u00e1rnapi K\u00f6rh\u00f6z tartoz\u00f3 \u00edr\u00f3n\u0151vel, Rito\u00f3k Emm\u00e1val is.<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile fiatal l\u00e1nyk\u00e9nt \u00e9lte a gazdag polg\u00e1ri csal\u00e1dok gyermekeinek gondtalan \u00e9let\u00e9t: nyelveket tanult, irodalommal, zen\u00e9vel, fest\u00e9szettel foglalkozott, k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n utazgatott. Nyarait vid\u00e9ken nagyanyja szlav\u00f3niai vagy nagyn\u00e9nje Arad megyei kast\u00e9ly\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, k\u00e9s\u0151bb egyre gyakrabban utazott Firenz\u00e9be, Francesca d’ Orsay gr\u00f3fn\u0151h\u00f6z, aki bevezette az ottani irodalmi szalonok vil\u00e1g\u00e1ba. Tormay ugyanis gyerekkora \u00f3ta \u00edrt, els\u0151sorban a sz\u00e1zadfordul\u00f3 szecesszi\u00f3s \u00edzl\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151 mes\u00e9ket. Olvasm\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb hat\u00e1ssal olyan francia szerz\u0151k voltak r\u00e1, mint Anatole France, Maupassant, Zola, illetve a korszak b\u00e1lv\u00e1nyozott \u00edr\u00f3ja \u00e9s dekadens dandyje, az olasz D’ Annunzio, akivel k\u00e9s\u0151bb Firenz\u00e9ben nemcsak szem\u00e9lyesen megismerkedhetett, hanem k\u00f6zeli kapcsolatba is ker\u00fcltek. D’ Annunzio leford\u00edtotta olaszra Tormay k\u00e9t novell\u00e1j\u00e1t, s beaj\u00e1nlotta francia kiad\u00f3j\u00e1hoz is.<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n hamarabb v\u00e1lt sikeress\u00e9, mint Magyarorsz\u00e1gon: Franciaorsz\u00e1got els\u0151 reg\u00e9ny\u00e9vel, az Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt<\/strong>-tel (1911) h\u00f3d\u00edtotta meg, amely egy dalm\u00e1ciai parasztl\u00e1ny \u00e9s egy magyar vasutas fi\u00fa tragikus szerelm\u00e9nek fesz\u00fclts\u00e9gekkel teli, m\u00e1r-m\u00e1r balladisztikus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t besz\u00e9li el. (K\u00e9s\u0151bb, 1942-ben A hegyek l\u00e1nya c\u00edmmel film is k\u00e9sz\u00fclt bel\u0151le Farkas Zolt\u00e1n rendez\u00e9s\u00e9ben). Tormaynak ezt a reg\u00e9ny\u00e9t Anatole France is rendk\u00edv\u00fcl sokra becs\u00fclte: \u201eAlig tal\u00e1lkoztam f\u00e9rfi \u00edr\u00f3val \u00e9s soha asszony \u00edr\u00f3val, aki olyan kev\u00e9s eszk\u00f6zzel tud \u00e9l\u0151v\u00e9 tenni \u00e9lettelen dolgokat, mint ennek a k\u00f6nyvnek az \u00edr\u00f3ja.\u201d \u2013 jegyezte meg egy bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gban. Magyarorsz\u00e1gon az Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g nem keltett komoly visszhangot, k\u00f6vetkez\u0151 reg\u00e9ny\u00e9t, A r\u00e9gi h\u00e1zat, a biedermeier Pest reg\u00e9ny\u00e9t, azonban m\u00e1r a kritika \u00e9s az olvas\u00f3k egyar\u00e1nt lelkesen fogadt\u00e1k, 1916-ban elnyerte a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia P\u00e9czely-d\u00edj\u00e1t, amellyel a legkiv\u00e1l\u00f3bbnak tartott t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nyeket jutalmazt\u00e1k, Sch\u00f6pflin Alad\u00e1r pedig a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1gban \u00edrt elismer\u0151 kritik\u00e1j\u00e1t ezekkel a szavakkal kezdte: \u201eTormay C\u00e9cile tehets\u00e9g\u00e9r\u0151l el\u00e9gg\u00e9 meggy\u0151z\u00f6tt m\u00e1r k\u00e9t novell\u00e1s k\u00f6nyve \u00e9s az Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, de \u00faj k\u00f6nyve, A r\u00e9gi h\u00e1z c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny m\u00e9gis meglepet\u00e9sk\u00e9nt hat: egy \u00e9rdekes tehets\u00e9g hirtelen magasba sz\u00f6kken\u00e9s\u00e9t mutatja. A legjobb reg\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 tartozik, amiket mostan\u00e1ban irodalmunk produk\u00e1lt.\u201d<\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9gi h\u00e1zban az 1830-as \u00e9vekt\u0151l az 1880-as \u00e9vekig k\u00eds\u00e9rhetj\u00fck v\u00e9gig egy magyarr\u00e1 v\u00e1l\u00f3 n\u00e9met patr\u00edciuscsal\u00e1d h\u00e1rom nemzed\u00e9k\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a f\u0151szerepl\u0151, Ulwing Anna szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. Tormay j\u00f3l ismerte azt a mili\u0151t \u00e9s mentalit\u00e1st, melyet reg\u00e9ny\u00e9ben \u00e1br\u00e1zolt, hisz \u0151sei k\u00f6z\u00f6tt mind apai, mind anyai \u00e1gon b\u0151s\u00e9gesen tal\u00e1lhat\u00f3ak n\u00e9met bev\u00e1ndorl\u00f3b\u00f3l lett patr\u00edcius polg\u00e1rok, akiknek sikeres asszimil\u00e1ci\u00f3j\u00e1t mutatja, hogy a n\u00e9met polg\u00e1ri csal\u00e1dok mellett (Emich, Kardetter, Stann, Huber) magyar nemesi csal\u00e1dokkal (Barkassy, Eperjesy, Rito\u00f3k, Szegedy-Masz\u00e1k) is rokons\u00e1gba ker\u00fcltek. S\u0151t a reg\u00e9ny egyes alakjaiban r\u00e1ismerhet\u00fcnk Tormay C\u00e9cile rokons\u00e1g\u00e1ra: a dinasztiaalap\u00edt\u00f3 Ulwing Krist\u00f3fban Spiegel J\u00f3zsefre, J\u00f6rg nagyap\u00e1ban Emich Guszt\u00e1vra, J\u00f6rg Krisztin\u00e1ban Spiegel J\u00f3zsefn\u00e9 Kardetter Borb\u00e1l\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile csal\u00e1dj\u00e1r\u00f3l \u00e9s A r\u00e9gi h\u00e1z (1914) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l r\u00e9szletesebben: Kollarits Krisztina: A biedermeier Pest reg\u00e9nye. A r\u00e9gi h\u00e1z<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9gi h\u00e1zzal teh\u00e1t komolyabban elindult idehaza is Tormay C\u00e9cile irodalmi karrierje, \u00e9s ha ezen az \u00faton marad, nyilv\u00e1n m\u00e9g j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny reg\u00e9nnyel gazdag\u00edthatta volna irodalmunkat. 1918-1919 esem\u00e9nyei azonban mind irodalmi, mind mag\u00e1n\u00e9let\u00e9ben komoly t\u00f6r\u00e9st okoztak. A t\u00f6megmozgalmakt\u00f3l \u00e9s a politik\u00e1t\u00f3l addig f\u00e9lreh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00edr\u00f3n\u0151 \u00fagy \u00e9rezte, hogy tennie kell valamit haz\u00e1j\u00e1\u00e9rt: 1919 janu\u00e1rj\u00e1ban megalap\u00edtotta n\u00e9h\u00e1ny bar\u00e1tn\u0151je seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a Magyar Asszonyok Nemzeti Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t, amely a K\u00e1rolyi-korm\u00e1nnyal szemben \u00e1ll\u00f3, kereszt\u00e9ny-nemzeti szellem\u0171 asszonyokat t\u00f6m\u00f6r\u00edtette. A komm\u00fcn alatt ellenforradalmi tev\u00e9kenys\u00e9ge miatt vid\u00e9ken kellett bujk\u00e1lnia, majd 1919 november 16-\u00e1n a Parlament l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n m\u00e1r \u0151 fogadta a magyar asszonyok nev\u00e9ben Horthy Mikl\u00f3st \u00e9s nemzeti hadsereg\u00e9t, s ett\u0151l kezdve \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gk\u00e9nt mindv\u00e9gig Horthy h\u0171 t\u00e1mogat\u00f3ja maradt.<\/p>\n\n\n\n

Nemcsak \u00edr\u00f3i, de politikai tett is volt k\u00f6vetkez\u0151 m\u0171v\u00e9nek, a k\u00e9tk\u00f6tetes Bujdos\u00f3 k\u00f6nyvnek<\/strong> a meg\u00edr\u00e1sa: 1920 kar\u00e1csony\u00e1n jelent meg a K\u00e1rolyi-korszakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 r\u00e9sz, majd egy \u00e9v m\u00falva kiadt\u00e1k a m\u00e1sodik k\u00f6tetet is: A prolet\u00e1rdiktat\u00fara c\u00edmmel. B\u00e1r a Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv egy napl\u00f3 form\u00e1ban meg\u00edrt sz\u00e9pirodalmi m\u0171, m\u00e9gis komoly politikai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt, Szekf\u0171 Gyula H\u00e1rom nemzed\u00e9ke mellett a Horthy-rendszer m\u00e1sik megalapoz\u00f3 m\u00edtosz\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Szekf\u0171 k\u00f6nyve a \u201eHogyan jutottunk ide?\u201d k\u00e9rd\u00e9sre kereste a v\u00e1laszt, 1820-1918 k\u00f6z\u00f6tti korszak h\u00e1rom nemzed\u00e9k\u00e9nek idej\u00e9t a hanyatl\u00e1s \u00e9s boml\u00e1s korak\u00e9nt mutatta be, amelyb\u0151l 1918-1919 esem\u00e9nyei \u00e9s Trianon sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6vetkeztek. Tormay C\u00e9cile-t viszont a \u201eMi t\u00f6rt\u00e9nt vel\u00fcnk akkor?\u201d k\u00e9rd\u00e9se foglalkoztatta. Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151j\u00e9ben \u00edgy fogalmazta meg k\u00f6nyve c\u00e9lj\u00e1t: \u201eNem a forradalmak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, nem is a politikai esem\u00e9nyek szemtan\u00faj\u00e1nak napl\u00f3j\u00e1t akartam meg\u00edrni. Sz\u00f3ljon az \u00e9n k\u00f6nyvem arr\u00f3l, amir\u0151l nem fognak tudni a j\u00f6v\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3k, mert \u00e1t kellett \u00e9lni. Sz\u00f3ljon arr\u00f3l, amir\u0151l nem tudtak az idegenb\u0151l behurcolt forradalmak felid\u00e9z\u0151i \u00e9s a politikai esem\u00e9nyeinek szemtan\u00fai, mert lelk\u00fckt\u0151l t\u00e1vol \u00e1llt minden, ami magyar.<\/p>\n\n\n\n

Maradjon fenn k\u00f6nyvemben az, ami vel\u00fcnk v\u00e9sz el: egy hal\u00e1lra sz\u00e1nt faj legboldogtalanabb nemzed\u00e9k\u00e9nek k\u00ednja \u00e9s becs\u00fclete. \u00c9s l\u00e1ss\u00e1k meg az ut\u00e1nunk j\u00f6v\u0151k, hogy a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok esztendej\u00e9ben mi sajgott \u00e1t a n\u00e9mas\u00e1gra \u00edt\u00e9lt, elgy\u00f6t\u00f6rt, v\u00e9rig al\u00e1zott magyar lelkekben.\u201d<\/p>\n\n\n\n

A Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv nem csup\u00e1n egy ember, hanem egy eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly \u00e9rz\u00e9seit \u00e9s gondolatait \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg az 1918-1919-es esem\u00e9nyekkel kapcsolatban. Nem nevezhet\u0151 elfogulatlan m\u0171nek, m\u00e9gis \u00e9rdekes kordokumentum. Azonban egyes jelenetei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen zsid\u00f3 ellenes kirohan\u00e1sai, ma m\u00e1r rossz \u00e9rz\u00e9seket kelthetnek olvas\u00f3iban, noha ezek sem csup\u00e1n az \u00edr\u00f3n\u0151 szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9b\u0151l, hanem a korabeli Magyarorsz\u00e1got, s\u0151t eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9rint\u0151 antiszemita hull\u00e1mb\u00f3l eredeztethet\u0151ek.<\/p>\n\n\n\n

Err\u0151l r\u00e9szletesebben: Kollarits Krisztina: \u201eSzerepl\u0151je lettem a hal\u00e1los, komor trag\u00e9di\u00e1nak.\u201d Tormay C\u00e9cile Bujdos\u00f3 k\u00f6nyve <\/strong>(Magyar Napl\u00f3, 2010. 3. sz. 21-29.)<\/p>\n\n\n\n

A Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1val \u00e9s a MANSZ<\/strong> megalap\u00edt\u00e1s\u00e1val indult el Tormay C\u00e9cile politikai-k\u00f6z\u00e9leti karrierje. B\u00e1r egyetlen politikai p\u00e1rtnak sem volt tagja, m\u00e9gis a Horthy-korszak meghat\u00e1roz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00f6zszerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel a MANSZ az 1930-as \u00e9vekben m\u00e1r mintegy 1 milli\u00f3 taggal rendelkezett.<\/p>\n\n\n\n

1922-ben k\u00e9rte fel Klebelsberg Kuno Tormay C\u00e9cile-t a Nyugat ellenlapjak\u00e9nt ind\u00edtott irodalmi foly\u00f3irat, a Napkelet<\/strong> f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek. Az 1920-1930-as \u00e9vekben indul\u00f3 fiatalok k\u00f6z\u00fcl sokan enn\u00e9l a lapn\u00e1l kezdt\u00e9k p\u00e1ly\u00e1jukat: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Szerb Antal, Hal\u00e1sz G\u00e1bor, az Osv\u00e1t Ern\u0151vel szak\u00edt\u00f3 N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3, Szentkuthy Mikl\u00f3s, R\u00f3nay Gy\u00f6rgy, Thurz\u00f3 G\u00e1bor, Szab\u00f3 Zolt\u00e1n. A korszak kiemelked\u0151 tud\u00f3sai is sz\u00edvesen publik\u00e1ltak a Napkeletben: el\u00e9g tal\u00e1n csak Szekf\u0171 Gyula, Pais Dezs\u0151, Eckhardt S\u00e1ndor, Horv\u00e1th J\u00e1nos nev\u00e9t eml\u00edten\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6z\u00e9leti szerepv\u00e1llal\u00e1s \u00e9s a lapszerkeszt\u0151i munka sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en elvette Tormay C\u00e9cile idej\u00e9t az \u00edr\u00e1st\u00f3l. Csak \u00e9lete v\u00e9ge fel\u00e9 t\u00e9rt vissza az irodalomhoz: Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt<\/strong> c\u00edm\u0171, a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s kor\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9nytril\u00f3gi\u00e1j\u00e1t \u00e9lete f\u0151 m\u0171v\u00e9nek sz\u00e1nta, a harmadik k\u00f6tetet azonban m\u00e1r nem tudta befejezni korai hal\u00e1la miatt. A reg\u00e9ny utols\u00f3 harmad\u00e1t a Napkelet \u00faj f\u0151szerkeszt\u0151je, K\u00e1llay Mikl\u00f3s \u00edrta meg.<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile 1919 ut\u00e1n rendk\u00edv\u00fcli n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert: a f\u0151v\u00e1rosi \u00e9s vid\u00e9ki gy\u0171l\u00e9seken egyar\u00e1nt \u00fcnnepl\u0151 t\u00f6meg fogadta. A korm\u00e1nyz\u00f3 a korszak legjelent\u0151sebb kit\u00fcntet\u00e9seivel, Signum Laudis-szal \u00e9s Corvin-koszor\u00faval ismerte el munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, az \u00edr\u00f3n\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n pedig utc\u00e1t neveztek el r\u00f3la \u00e9s szobrot emeltek tisztelet\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

1945-ben t\u00f6bb m\u0171ve indexre ker\u00fclt, \u00e9vtizedekig nem igen lehetett hallani r\u00f3la. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben, \u00fagy t\u0171nik, \u00fajra felfedezt\u00e9k az olvas\u00f3k: k\u00f6nyvei ma m\u00e1r t\u00f6bb kiad\u00f3n\u00e1l is kaphat\u00f3ak, \u00e9letp\u00e1ly\u00e1ja \u00e9s m\u0171vei \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se kapcs\u00e1n megindult a vita nemcsak az interneten, de az irodalmi foly\u00f3iratok has\u00e1bjain is. Grendel Lajos 2010-ben megjelent A modern magyar irodalom c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben pedig m\u00e1r a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek legkiv\u00e1l\u00f3bb pr\u00f3za\u00edr\u00f3i k\u00f6zt t\u00e1rgyalja. 2012. m\u00e1rcius 24-\u00e9n Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g D\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki, m\u00e1rcius 31-\u00e9n civil kezdem\u00e9nyez\u00e9sre a budapesti R\u00f3kus k\u00f3rh\u00e1z el\u0151tt felavatt\u00e1k bronz mellszobr\u00e1t, R. T\u00f6rley M\u00e1ria szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t. Hal\u00e1l\u00e1nak 75. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9t tudom\u00e1nyos konferencia is foglalkozott az \u00edr\u00f3n\u0151 \u00e9let\u00e9vel \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val: 2012. \u00e1prilis 14-\u00e9n a Magyar \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g, okt\u00f3ber 5-\u00e9n a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia szervezett eg\u00e9sz napos konferenci\u00e1t, melyek anyaga k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban is hozz\u00e1f\u00e9rhet<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile k\u00f6tetei:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Apr\u00f3dszerelem.<\/strong> (novell\u00e1k) Athenaeum Kiad\u00f3, 1900.
Apr\u00f3 b\u0171n\u00f6k.<\/strong> (Novell\u00e1k) Franklin Kiad\u00f3, 1905.
Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt.<\/strong> Franklin Kiad\u00f3, 1911.
A r\u00e9gi h\u00e1z.<\/strong>(reg\u00e9ny), Singer \u00e9s Wolfner Kiad\u00f3, 1914.
Viaszfigur\u00e1k<\/strong> (novell\u00e1k) Singer \u00e9s Wolfner Kiad\u00f3, 1918.
Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv I. Az \u0151szir\u00f3zs\u00e1s forradalom.<\/strong> R\u00f3zsav\u00f6lgyi Kiad\u00f3, 1920.
Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv II. A prolet\u00e1rdiktat\u00fara.<\/strong> Pallas Kiad\u00f3, 1921.
Meg\u00e1llt az \u00f3ra<\/strong> (novell\u00e1k), Magyar Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g, 1923.
Vir\u00e1gok v\u00e1rosa \u2013 Szir\u00e9nek haz\u00e1ja<\/strong> (\u00fatirajzok) Genius, 1935.
Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt I. A csall\u00f3k\u00f6zi hatty\u00fa.<\/strong> Genius Kiad\u00f3, 1934.
Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt II. A t\u00fals\u00f3 parton.<\/strong> Genius Kiad\u00f3, 1934.
Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt III. A feh\u00e9r bar\u00e1t.<\/strong> Genius Kiad\u00f3, 1937.<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile \u00e1ltal ford\u00edtott k\u00f6tetek:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Assisi Szent Ferenc: Fioretti,<\/strong> Magyar Irodalmi t\u00e1rsas\u00e1g, 1926.
Magyar legend\u00e1rium<\/strong> K\u00f6nyvbar\u00e1tok Sz\u00f6vets\u00e9ge, 1931.<\/p>\n\n\n\n

Tormay C\u00e9cile k\u00f6nyveinek k\u00fclf\u00f6ldi kiad\u00e1sai<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Emberek a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt (1911)<\/p>\n\n\n\n

Au pays des pierres.<\/strong> (Marcelle Tinayre), Calmann L\u00e9vy, Paris, 1914.
Menschen unter Steinen.<\/strong> (Ernst Goth), Fischer Verlag, 1912.
Stonecrop<\/strong> (Torday Emil), Ph. Allan & Co, London, 1922., New York, 1923.
I vildmarkens bann.<\/strong> (ford. Ella Hillbom), Stokholm, Ahl\u00e9n-Akerlunds, 1926.
Cuori fra le pietre<\/strong> (Silvia Rho), Milano, 1928.
Il paese delle pietre<\/strong> (ford.: Giulio Intra, Milano, Ultra, 1945.)<\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9gi h\u00e1z (1914)<\/p>\n\n\n\n

Das alte Haus<\/strong> (Heinrich Horv\u00e1th), S.Fischer Verlag, Berlin, 1917.
Det gamle haus<\/strong> (Alex Schumacher) Nyt Nordisk Forlag, Kj\u00f6benhavn-Kristiania, 1919.
Ulwings Hus<\/strong> (Signe LefflerLiljekrants), Dahlbergs Forlags, A.B. Stockholm 1918.
The old house<\/strong> (E. Torday), London, 1921. New York, 1922.
Vanha talo<\/strong> (Aino P\u00e1ndy), Helsinki, 1925.
Het oude huis<\/strong> (Jorissen), Amszterdam, 1926.
Van maja<\/strong> (A. Murakin), Tartus, Loodus, 1931. (\u00e9szt)
La vecchia casa<\/strong> (Silvia Rho), Milano, 1936.
La vieille maison,<\/strong> (trad. Paul-Eugene R\u00e9nier), Fernand Sorlot, Paris, 1942.
La vieja casa<\/strong> (A. de Orb\u00f3k), Barcelona, 1946.<\/p>\n\n\n\n

Bujdos\u00f3 k\u00f6nyv (1920, 1921)<\/p>\n\n\n\n

An outlaw\u2019s diary<\/strong> (E. Torday), London-New York, 1923.
Le livre proscrit<\/strong> (Marcelle Tinayre), Paris, Plon, 1925.
Ksiega tulaczy: notatki z 1918-1919 r<\/strong> (Stanislaw Studnickij), Warsawa, 1928.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az 1945 ut\u00e1ni kult\u00farpolitika a Horthy-korszak szinte minden n\u00e9pszer\u0171 polg\u00e1ri \u00edr\u00f3j\u00e1t betiltotta vagy f\u00e9lre\u00e1ll\u00edtotta. Ez lett a sorsa t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Herczeg Ferencnek, Kos\u00e1ryn\u00e9 R\u00e9z Lol\u00e1nak, Zilahy Lajosnak \u00e9s Tormay C\u00e9cile-nek is. Igazi \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00fck csak a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n indulhatott meg. Az eml\u00edtett szerz\u0151k k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a legink\u00e1bb Tormay C\u00e9cile (1875-1937) ker\u00fclt ki az irodalmi k\u00f6ztudatb\u00f3l, ami […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":50,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/7"}],"collection":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/7\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":79,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/7\/revisions\/79"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/50"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/new.tormaycecile.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}